Leánykérés letudva, mi jön azután?

Ramadán után újult erővel nekikezdve a megszokott egyiptomos posztokhoz gondoltam, hogy az ismerkedés – párkapcsolat téma fonalát fogom követni, mivel többen is megkerestek, hogy egyiptomi párjuk lévén az itteni, számukra ismeretlen kultúra szokásairól érdeklődjenek, melynek következő állomása az eljegyzés.

Mint az már olvashattátok az előző posztokban, Egyiptom nagyon sokszínű, rengeteg különféle szokással találkozhatunk, de ha kategorizálni kéne, azt mondanám, léteznek a vallás kereteit betartó és a kevésbé vallásos tartalmú szokások. Na persze ez nem teljesen ilyen egyszerű, nem minden teljesen fekete vagy fehér, de mindjárt elmesélek mindent.

Hét országra szóló…eljegyzés
A történetet ott hagytuk abba, hogy mindenki boldog, megvan a szerencsés férj/feleségjelölt, jöhet az eljegyzés.

1077453_10153049828370082_65065580_oEgyesek olyan hét országra szóló eljegyzési partit csapnak, hogy az egyenesen felér egy lakodalommal is: a család apraja-nagyja összegyűlt, esetleg egy hotel rendezvénytermét is lefoglalják az eseményre, hat fogásos vacsora, zene, minden, amit el tudsz képzelni. 

A menyasszony a parti előtt barátnőivel karonfogva napokat tölt azzal, hogy boltról boltra jár a tökéletes eljegyzési ruha, cipő, táska, ékszer kollekció után kutatva. Nem elég neki az esküvő körüli tébolyt átélni és majd akkor drága ruha, fodrász, sminkes, kozmetikus, díszek és egyebek után rohangálni, már az eljegyzés előtt bemelegít. 🙂

wedding2-719719

Nem, ez nem esküvő…

De hát az egyiptomiak többségei egyébként is imádja a feltűnő, kirívó dolgokat mindenben, legyen az lakás, ruha, ékszerek, akármi, így egy eljegyzésnek is meg kell ám adni a módját csak amolyan igazi egyiptomosan! 🙂

Szép emlék vagy értelmetlen pénzkidobás? 
Hogy miért tartom én személy szerint értelmetlen pénzkidobásnak és felesleges hajcihőnek az ekkora eljegyzési bulikat? Nos egyrészt, mert szerintem elég a házasság körüli teendőket kifizetni, arról nem is beszélve, hogy rettentő összeg lakást venni és igényesen bebútorozni azt, márpedig addig szóba sem jöhet a házasság, míg nincs külön lakás. ( Nem tudom, hogy Egyiptom más részein igen, de Kairóban nem divat a szülőknél lakni. Egy-két embert ismerek csupán, akik a szülők házában kezdték közös életük első hónapjait.)

wedding3-741375

Buli van!

Nyilván egyesek megtehetik, rendben van. Viszont van még egy probléma az anyagiakon kívül: sokan úgy vannak vele, hogy már a második – harmadik találkozás alkalmával megtartják az eljegyzést, mondván majd ráérnek még megismerni egymást, a házasságra úgy is sokszor csak 1-2 év múlva kerül sor. (Mivel be kell rendezni azt a lakást, meg össze kell szedni a pénzt arra a thaiföldi nászútra, mert ugye Egyiptom tengerpartja nem dívik…Ha már lúd, legyen kövér!)

A lényeg, hogy általában eljegyzéskor egyáltalán nem ismerik egymást a fiatalok.

Esettanulmány
Csak hogy jobban érzékeltessem a dolgot: egyik volt kolléganőm két fiú között vacilált, hogy kinek a házassági ajánlatát fogadja el. ‘A’ jelölt sármos és jó társaság, de nem dolgozik túl jó pozícióban, míg ‘B’ jelölt sikeres a munkájában, értelmes, de külsőleg nem túl vonzó. Végül -egy kis családi, baráti rásegítéssel – B mellett döntött a lány azzal az indokkal, hogy majd idővel külsőleg is biztosan megbarátkozik vele, a házasságig úgyis még bőven van idejük, ha meg mégsem, akkor egyszerűen csak felbontja az eljegyzést.
Ezzel a nagy lelkesedéssel tavaly Júliusban megtartották a tradicionális, hét országra szóló eljegyzést (mai napig nem házasodtak össze, de legalább még mindig együtt vannak.)

1174761_10153214892610601_68113078_n

Egy jegyespár.

A kérdésem: mi értelme volt drága ruhát, cipőt, táskát, kendőt venni, kifizetni a sminkest, a fotóst, a hely bérlését,…stb. mikor még abban sem vagy biztos, hogy szimpatikus-e egyáltalán az illető? Minden egyes alkalommal ekkora eljegyzési parti lesz, ha esetleg mégsem jutsz el a házasságig az első vőlegénnyel? Miért kell a nagy pénzköltés mellett még világgá is kürtölni, hogy eljegyeztek, mikor a legkevésbé sem vagy meggyőződve arról, hogy ez a férfi lesz életed párja, aki pár hónap múlva majd az oltár elé, illetve jelen esetben a mecsetbe kísér? Ha gyerekkorotok óta ismeritek egymást, vagy iskolából, egyetemről, az teljesen más, de így ekkora bizonytalansággal a fejben…

Csak semmi intimitás
Ugye említettem előzőleg, hogy Egyiptomban hivatalosan házasságig semmiféle testi kontaktus nem történhet: se kézfogás, se puszi, se semmi és nem is lehet kettesben elmenni kíséret nélkül sehova. Ezt a gyakorlatban mindenki úgy tartja be, ahogy neki tetszik. Mint mindig, minden egyén és családfüggő, kinek mi fér bele.

Mondanom sem kell, hogy az utóbbi magába a vallásba nem fér bele, ugyanis egy eljegyzés hivatalosan nem jogosít fel semmire. Az iszlámban annyi a jelentősége csupán, hogy az eljegyzést követően véget ért a randevúzás korszaka: a lány nem fogadhat több kérőt, a fiú nem nézhet tovább menyasszony után.

Természetesen bármikor bármelyik fél minden következmény nélkül vissza vonhatja a jegyességet és belevetheti magát újra a párkeresésbe. Bár egy ekkora banzáj után elég kínos már visszamondani a dolgot, nem?

Ahmed and Shaimaa pose for pictures as they celebrate their engagement with a party on a boat on the river Nile in Cairo

Habos-babos eljegyzés. 🙂

A vallásosabbaknál másképp működik
Éppen ezért a vallásosabb egyiptomiak nem verik nagy dobra az eljegyzést, nem verik magukat fölösleges költekezésbe, sokan még gyűrűt sem vesznek egymásnak ( itt az amúgy sem kötelező elem, még házasságkötéskor sem).

Szűk családi körben édesapával, édesanyával meg a testvérekkel együtt egy családi vacsora keretein belül ünneplik meg az eseményt, a menyasszony férjjelöltjétől kap esetleg valami ékszert vagy parfümöt és ezzel le van tudva a dolog. Egyesek még ennyit sem tesznek, csak megbeszélés alapon jegyeseknek tekintik magukat és kész. Semmi flanc, csupa egyszerűség.

Tehát megvolt a hivatalos eljegyzés, jöhet a tényleges ismerkedés és a felkészülés a menyegzőre. Happy end? Ne siessünk annyira előre, hiszen a megpróbáltatásoknak még koránt sincs vége!
A következő posztomban elárulom, hogyan zajlik a házasságkötés első fele. Igen, jól olvasod. Lesz második fele is. 🙂

Hol nyaralnak a helyiek békeidőben?

A Határátkelő kérésére írt posztom, melyet itt találtok meg a honlapon.

Magyar viszonylatban lassan-lassan vége van a nyárnak, ám Egyiptomban se híre, se hamva nincs még a hűvös időnek: nagyban tombol a hőség és November végéig marad is a ragyogó napsütés és a kánikula.

Egyiptom két tengerpartjával nem csak a külföldi turisták közkedvelt nyaralóhelye: a helyiek is előszeretettel töltik nyaruk egy részét a vízpart közelében családjuk, barátaik társaságában. ( Eltekintve persze a jelenlegi háborús helyzettől, amikor is örül az ember, ha a város egyik végéből a másikba át tud jutni minden gond nélkül, nem hogy még a nyaralást tervezze.)

haborgo tenger Alexandriaban

Háborgó tenger Alexandriában.

Ha a Nílus földje, akkor mindenkinek Hurgada és Sharm El Sheikh jut eszébe először, mint üdülési célpont, ám az egyiptomiak többsége, habár a két említett turistaparadicsom is népszerű úticél, inkább a külföldiektől távol szeret nyaralni.

Külföldre nem igazán szoktak utazni, maximum vizummentes országokba, mint Törökország, Malajzia, Indonézia, vagy esetleg még az Arab-öböl térségébe, melynek országai egyébként mind vizumkötelesek az egyiptomiak számára, ám mégsem annyira tortúrás megszerezni, mint például Európába.  Meglepő, nem? Sok egyiptomi még soha nem lépte át az országhatárt.

Alexandria hajokazas

Alexandria.

A kairóiak körében a legfelkapottabb város nyáron egyértelműen Alexandria, mely a fővárostól 3 órányira található. Kocsival, vonattal, illetve távolsági busszal könnyen megközelíthető. ( Kb. 30 font, azaz 1200 Ft egy útra a jegy az utóbbi két közlekedési eszközön) Habár Ennek az alexandriaiak nem túlzottan örülnek, mivel ilyenkor nyáron nagy a tömeg és véleményük szerint a fővárosiak túl sok piszkot és szemetet hagynak maguk után.

Alexandria varázslatos hely, teljesen más a levegő is a tenger miatt Kairóhoz képest, nincs az az elviselhetetlen forróság, sokkal tisztábbak az utak, végigmehetsz hosszában a városon végig a tenger mentén haladva. Az emberek ugyanolyan vagy talán még kedvesebbek is, mint Kairóban, és rettentő büszkék a városukra – teljes joggal. Mindig kihangsúlyozzák, hogy ők alexandriaiak, nem pedig egyiptomiak. (Egy kis érdekesség: legtöbbször az ‘Egyiptom’ szót az itteniek Kairó szinonimájaként használják. Tehát aki például Alexandriából megy a fővárosba, az sok esetben azt mondja arabul, hogy Egyiptomba megy, nem pedig azt, hogy Kairóba.)

Alexandria tengerpart

Alexandria tengerpartja.

Az idelátogató egyiptomiak általában szállodák helyett lakást bérelnek, mert az sokkal kifizetődőbb. A tengerpart csodálatos, tele van éttermekkel, kávézókkal és strandokkal. A férfiakat viszont el kell hogy keserítsem, ugyanis itt nem igen látni bikinit a lányokon, maximum a gyerekeken: általában a nők ruhában vagy burkiniben – búvárruhához hasonlító ruha úszósapkával- szoktak bemenni a vízbe, vagy helyette inkább csak az árnyékben hűsölnek.

Ha valaki Alexandriában jár, szinte kötelező ellátogatni a híres alexandriai könyvtárhoz, még ha csupán kívülről is szemléli az ember. Emellett lehet még csónakázni egyet a Földközi- tengeren, illetve kihagyhatatlan program egy nagy séta az egyik kedvenc helyemen a városban, Montazahban.

Montazah-vilagitotorony

Montazah a világitótoronnyal és a kastéllyal.

Montazah Alexandria egyik kerülete és egyben egy hatalmas park is tele pálmafákkal, gyönyörű virágokkal, két meseszép kastéllyal, egy világítótoronnyal és természetesen az elmaradhatatlan tengerparttal. 

Ain Sokhna

Ejn Szokhna.

Alexandrián kívül van még néhány tengerparti város, amelyek igen közkedveltek a helyiek körében. Ilyen például Kairótól csupán egy órányira Ejn Szokhna a Vörös-tenger partján, ahol számtalan magánapartman sorakozik végig a tenger mentén. Marina városa, ami közel fekszik Alexandriához (akit érdekel a történelem, itt található a közelben El-Alamein is), vagy Marsza Matrúh, ami szintén a Földközi- tenger partján fekszik nagyjából félúton Alexandria és a líbiai határ között. 

Marsa matrooh, nem sajat kep

Marsza Matrúh ( Nem saját kép).

Őszintén remélem, hogy még a nyár vége előtt véget ér a jelenlegi rémálom és mindenki kipihenheti magát és a stresszes napokat valamelyik tengerparton…békességben és biztonságban.

Marina, nem sajat kep

Marina ( Nem saját kép.)

 

 

 

 

Hogyan készítsünk Ataaif süteményt?

Nem múlhat el a Ramadán úgy, hogy nem árultam el nektek az Ataaif sütemény titkos receptjét, úgyhogy most gyorsan pótolom is az elmaradásomat. A neten találtam egy videót az Ataaif készítésének egyik módjáról, ami inkább Szíriára, Libanonra jellemző, így kiegészítettem a leírást az egyiptomi változattal is. A különbség a töltelék csupán, a tésztája ugyanaz.

2013-07-11 19.33.37

Anyósom készitette egyipomi változat.

A palacsinta tésztához keverjünk össze:

  • 1 és 1/2 evőkanál cukrot
  • 1 és 1/2 evőkanál élesztőt
  • 1 és 1/2 evőkanál langyos vizet

majd tegyük félre 5 percre, míg habos nem lesz.

Egy másik tálban keverjünk össze:

  • 2 és 1/4 bögre lisztet
  • 1 és 1/2 bögre tejet

amit hozzáöntünk az élesztőhöz és jól összekavarjuk vele. A kész tésztát lefedjük és 40 percre félrerakjuk pihenni.

img_7336

Nálunk ilyen géppel sütik az Ataaif palacsintáját, igy neked nem kell ezzel már bajlódni, csak megvenni és megtölteni. 🙂

A töltelékhez kell:

  • 2 bögre tej
  • 7 és 1/2 evőkanál kukoricakeményítő
  • 1/4 bögre + 1 evőkanál cukor
  • 2-3 evőkanál Qaimar (Egyiptomban ‘Ésta’ a neve, kicsit a tejfölhöz hasonlít, otthon török és arab boltokban megtalálod)
  • 2 evőkanál rózsavíz
  • 1 evőkanál vanília

Keverd össze a kukoricakeményítőt a cukorral és a tejjel egy lábasban, majd helyezd a főzőlapra és forrald addig, míg be nem sűrűsödik. Add hozzá a megmaradt hozzávalókat is. Miután kissé meghűlt, tedd be a hűtőbe, hogy kellően lehűljön.

IMG_5344-Small

Qaimar vagy Ésta

Most jöhet a palacsintasütés!

Tegyél egy kis olajat egy palacsintasütőbe vagy serpenyőbe és melegítsd fel, majd két evőkanállal tegyél  rá a palacsinta tésztájából. A megszokottól eltérően csak az egyik felét süsd addig, míg apró buborékok keletkeznek a mini palacsintán. Vedd ki a serpenyőből és hagyd pár percig hűlni, majd csípd össze a palacsinta két szélét óvatosan, de csak az egyik oldalán.

mg_0216

Igy kell hogy kinézzenek a minipalacsintáid.

A töltéshez használj habzsákot, de helyettesítheted egy egyszerű tasakkal, aminek az egyik sarkát levágod.

Hogy még finomabb és gusztusosabb legyen a süteményed, mártsd az Ataaif töltelékes részét összetört pisztáciába. Mézzel vagy cukorsziruppal leöntve tálald.

Nézd meg videón is, hogy készítik el lépésről lépésre: http://www.youtube.com/watch?v=CHrW0vTyOmA

Atayef_nut

A sziriai változat.

Egyiptomi változat:

A töltelék: törött mogyoró, dió, mandula, kókuszreszelék, mazsola keveréke, de lényegében bármit belerakhatsz, amit szeretsz ezekből.

DSC02065

Miután a fent leírt módon megsütötted a mini palacsintákat, tegyél a közepükbe egy kevéssel a töltelékből, épp csak annyit, hogy utána óvatosan össze tudd csípni a szélüket a képen látható módon.

AT5

Ha ez megvan, süsd ki őket forró olajban. De ezzel még nem vagy kész: hogy meglegyen az igazi egyiptomi ízvilág, az elkészült Ataaifokat legvégül mártsd cukorszirupba néhány másodpercre.

A cukorsziruphoz nem kell más csupán:

  • Forró víz
  • Annyi cukor, hogy a víz szirupos állagúvá váljon
  • Egy kis citromlé

Jó étvágyat és kellemes Ramadán végi Eid El- Fitr ünnepet kívánok mindenkinek!

Exif_JPEG_PICTURE