Egyiptomban nem csak muszlimok élnek… Riport egy kopt kereszténnyel ( 2. rész)

Mesélj, hogyan ismerkednek a fiatalok? Ugyanolyan konzervatívan állnak a kérdéshez a koptok is, mint a muszlimok?
Valójában egész hasonlóak ebben a témában.
Általában ugye az egyetemen a lányok-fiúk keverednek, vegyes baráti társaságot alakítanak ki, onnan ismerik egymást, vagy a templom által szervezett közös zarándokutakon, közös programokon találkoznak.
De van olyan is, hogy az illető házasodni szeretne, és a család, barátok mutatják be őt valakinek. Aztán, mint a muszlimoknál, a család jelenlétében találkoznak, beszélgetnek. Például magam is láttam, mikor a két család elmentek egy étterembe, és a lány meg a fiú egy kis idő elteltével átültek egy másik asztalhoz, hogy ketten folytassák tovább a beszélgetést.
Olyan már régóta nincsen, hogy teljesen ismeretlennek lennének egymásnak és csak az esküvőn találkozzanak. 

Ez még inkább a riport első feléhez tartozik, de gondolom betehetem ide is: ministráns fiatalok a templomban.

Ez talán a riport első feléhez tartozik, de gondoltam betehetem ide is: ministráns fiatalok a templomban.

Általában ha már megtörtént az eljegyzés, csakis onnantól kezdve van lehetőség kettesben, egyedül elmenni valahova, de akkor sem történik semmi, maximum kézfogás, esetleg arcra egy puszi talán még belefér.
Természetesen ‘nem kell mindenkinek mindenről tudni’ alapon sokan nem veszik olyan szigorúan ezt a dolgot, de hivatalosan ez a szokás. Illetve házasságig nem lehetsz a fiú előtt akármilyen ruhában sem; mindig visszafogottan, minél többet takaró, minél kevesebbet felfedő ruhákban jelenhetsz meg előtte, ha mondjuk ellátogat hozzátok.

Egyébként ez a szabály vonatkozik a nem közvetlen rokonságra is, csak úgy, mint a muszlimoknál. A nagyvárosok, mint Alexandria és Kairó kivételével a fiú unokatestvérek előtt sem vehetsz fel olyat, amit egyébként a szűk család előtt probléma nélkül viselsz, és nem üdvözölheted őket maximum csak kézfogással, ám ez is család és helységfüggő.

Kendőt kopt nők nem hordanak, maximum idős hölgyek vidéken. A lényeg, hogy lányoknak, nőknek se a térdük, se a válluk ne látszódjék, illetve ugye ne legyen dekoltázsa a ruhának, ne legyen túl kirívó.
Ez főleg azért van így, mert a koptoknál is sokszor előfordul a családon belüli, unokatestvérekkel való házasság.

Hogyan néz ki nálatok egy eljegyzés, esküvő?
Nálunk kétféle eljegyzést köt a leendő ifjú pár: először csak otthon, a család előtt. Ezután még meggondolhatják magukat, ez még nem a hivatalos eljegyzés. A másik, amit már a templomban, a pap előtt mondanak ki, miszerint xy-al szeretnél majdan házasságot kötni ekkor és ekkor. Ezután viszont már nem lehet felbontani az eljegyzést. 

A piros ruhából itélve akkor ezek szerint ez egy eljegyzés.

A piros ruhából itélve akkor ezek szerint ez egy eljegyzés.

Ugye a koptoknál, csak úgy, mint a római katolikusoknál, nem létezik válás, ám ők ezt nagyon szigorúan be is tartják. Tehát akit te kiválasztottál magadnak vagy igent mondtál a házassági ajánlatára, az lesz a párod életed végéig. Nyilván szélsőséges esetekben, ha például a férj rosszul bánik a feleségével, fizikailag bántalmazza,..stb., akkor beadhatja a kérelmét a válásra, de csakis pápai beleegyezéssel válhatnak el. (A jelenlegi kopt pápát egyébként Todrosz-nak hívják).

A templomi eljegyzés után is szoktak egy családi-baráti összejövetelt tartani. Általában a menyasszony ruhájáról lehet tudni, hogy most esküvő vagy éppen eljegyzést ünnepelnek, mert eljegyzéskor a lány színes, míg esküvőkor fehér ruhát visel.

Andi unokatestvérének az elsküvője.

Andi unokatestvérének az elsküvője.

Az esküvő szinte ugyanúgy zajlik, mint itthon, Magyarországon egy templomi esküvő: fehér, vállat takaró gyönyörű ruha a menyasszonyon, de fátyol nélkül, a pár a szertartás alatt koronát, palástot kap, a pap piros szalaggal átköti őket. A szertartást követően jöhet az erezd el a hajam lagzi tánccal, zenével, fényképésszel, minden, amit akarsz.

Az ifjú pár - a kép szintén Anditól.

Az ifjú pár – a kép szintén Anditól.


Mi van akkor, ha egy kopt egy külföldivel vagy más vallásúval szándékozik házasságot kötni? 
Ezt teljesen családja válogatja; általában a külföldivel nem szokott probléma lenni, viszont ha például muszlim vagy más, nem keresztény vallásúval köt házasságot, akár ki is tagadják az illetőt a családból. Nagyon nehezen fogadják ezt a dolgot, de volt már rá precedens nem egyszer, hogy egy kopt lány egy muszlim férfihoz ment feleségül.

Kinek milyen költségei vannak egy házasságkor? Mindent a férj és a családja áll, vagy fele-felével osztoznak az esküvő kiadásain, lakás, bútorok megvásárlásakor?
El szokták ezt osztani: például a férj fizeti az esküvőt, ami azt jeleni, hogy mindent, még a lány ruháját is ő állja, a menyasszonyék meg az eljegyzési partit fizetik. A férfi veszi a lakást, a nő pedig a bútorokat.

Milyen a kopt nők helyzete, szerepe a családban, a közösségen belül? Gondolok itt a tanulásra, munkavállalásra főként.
Általában nem szokott a nő otthon maradni csak úgy, hanem ugyanúgy dolgozik, mint a férje. Szinte minden nő diplomás. Ugye nem olyan világot élünk mostanság, ahol megengedheti egy átlag család azt a luxust, hogy a nő otthon marad csak úgy, hiszen eleve például egy jobb iskola, egyetem elég sok pénzt elkér a családtól egy tanévre, legyen az általános, középiskola vagy egyetem. Nem beszélve a könyvekről, és hát az egyiptomiaknak valljuk be őszintén fontos az, hogy milyen ruhában járnak, milyen kocsijuk van, milyen telefonjuk, laptopjuk van, főleg a fiataloknak. Ezt mind megteremteni nem kis pénz. Persze ha kisgyerek van, az megint más, koptoknál is sokszor a házasságkötés után kilenc hónapra már jön a baba. De a jobb megélhetés miatt a nők is mindenképp dolgoznak; sokan tanárként, de egyéb pozícióban is.

Sokat hallani, hogy a keresztények és muszlimok közötti viszony, hogy úgy mondjam, nem túl rózsás. Mi ennek az oka, és hogy vélekedtek ti a muszlimokról?
Az hogy mi volt régen, a koptok már elfelejtették, megbékéltek a helyzettel, hogy muszlim országban élnek.
Az a baj, hogy sok bántás, diszkrimináció éri őket a munkahelyen, iskolákban bizonyos muszlim emberektől. Természetesen nem mindenki ellenséges, hiszen a kinti családomnak is számos muszlim barátja van, itthon szintúgy, akikkel rendszeresen összejárunk. Illetve a muszlim vallási vezetők is folyamatosan a toleranciára hívják fel a hívők figyelmét a koptokkal szemben, illetve kopt vezetőkkel tárgyalnak egy békésebb kapcsolat kialakítása érdekében. Sajnos mindkét félről vannak egyének, akik negatívan állnak ehhez a tolerancia kérdéshez: pl. mecseteknél, vagy templomoknál robbantgatnak, amit sokszor lehet ugye hallani a hírekben. De a szélsőséges személyektől eltekintve, a mindennapokban egész jól megférnek egymással.

_51176582_011201654-1

Forradalmi kép: muszlimok és keresztények együtt a Mubarak kormány ellen.

Ugye te Magyarországon élsz. Vannak hazánkban koptok, kopt templomok?
Igen, és meg kell mondjam, egyre több a kopt keresztények közössége Magyarországon.
Eddig Szentendrén, illetve Budapesten a Gát utcában béreltek egy kisebb helységet templom gyanánt, ott tartották a miséket ( a szentendrei egyébként egy katolikus templom), de mivel egyre nagyobb számban élnek koptok az országban, az egyház megvett egy területet Szemere telepen és arra építettek egy igazi kopt templomot, melyet az ortodox pápa is felavatott. Az itteni főpapunkat ’Abúna Júszuf’-nak hívják, aki Egyiptomból érkezett ide családjával.
 (Jómagam: ugye az ortodox keresztényeknél, köztük a koptoknál sincsen cölibátus, vagyis papi nőtlenség. Ez csak a katolikus papok “kiváltsága”, egyik protestáns felekezet sem gyakorolja.)

Hol érzed magad jobban: Egyiptomban vagy Magyarországon?

Ez az a kérdés, amit mindig, mindenhol feltesznek, itthon is és kint is. 🙂 Én mind a két országot a hazámnak érzem, mind a két helyen jól érzem magam, de tény és való, hogy huzamosabb ideig nem bírnék Egyiptomban élni. Túl zajos ott nekem: túl nagy ott a nyüzsgés, túl sok az ember, mindenki dudál, kiabál. Nekem kell ez a kettősség – kicsit itt, kicsit ott. Most, hogy utoljára tavaly szeptemberben voltam kint csupán egy hetet, már nagyon hiányzik, és nagyon várom, hogy mehessek. Jó lenne, ha néha én is úgy tudnék élni itt, mint a kintiek: ott mindenki számíthat a másikra, tényleg bármi legyen is az, az emberek sokkal jobban összetartanak, sokkal rugalmasabban állnak a dolgokhoz (jómagam: néha kissé túl rugalmasak is), mi is mindig együtt megyünk mindenhová. Tetszik az, hogy nagyon családcentrikusak és jó látni, hogy azt nézik mindig, hol segíthetnek a másiknak. Némelyik kissé túlzásba is viszik, de akkor is jó, hogy ez a másikkal való törődés ennyire fontos szerepet játszik az életükben. (Jómagam: minden egyes pontját abszolút meg tudom erősíteni a muszlimokra nézve is, erről én is írtam már, mégpedig ebben a bejegyzésben. )

Van e esetleg egyéb érdekesség, ami így eszedbe jut a koptok kapcsán, eltér a magyar szokásoktól?
A családcentrikusságról még eszembe jutott, hogy a koptok, mint közösség is igen összetartó. A gyerekek nagyon sok szabadidejüket a templomban töltik, az udvarban játszanak a többi gyerekkel, játékos órákon a Bibliáról tanulnak, de van számítógép terem is. A templom továbbá folyamatosan szervez kirándulásokat, közös programokat a fiataloknak felügyelő kíséretében, vagy családoknak, ilyenek például a kolostori zarándoklatok. De a kopt egyháznak számos nyaralója is van, ahová lemennek a hívők együtt kikapcsolódni. Van medence, játszótér, gyerekeknek külön “szórakoztató személyzet”, animátorok, akik mindenféle érdekes játékot szerveznek nekik. Ez ugye nálunk nincs igazán, pedig nagyon klassz dolog. 

2623_63780531500_2461705_n

Andi a kairói reptér előtt. 🙂

Advertisements

3 thoughts on “Egyiptomban nem csak muszlimok élnek… Riport egy kopt kereszténnyel ( 2. rész)

  1. Kedves Timi igazán élveztem az Andival készített interjút és külön köszönet a csodálatos képekért. Gyönyörű templomok vannak ott is úgy látom, szívesen meglátogatnám őket élőben is :). Andinak pedig köszönet az unokatestvére képeiért, itthon is ugyanilyen koronát tesznek a házasulandók fejére.
    Egy kis kiigazítást engedj meg nekem légyszí azért, mert hátha valakit érdekel az olvasóid közül: ” (Jómagam: ugye az ortodox keresztényeknél, köztük a koptoknál sincsen cölibátus, vagyis papi nőtlenség. Ez csak a katolikus papok “kiváltsága”, egyik protestáns felekezet sem gyakorolja.)”
    1. Az ortodoxoknál, koptoknál a püspökök, érsekek, pápa csak nőtlen pap lehet, aki nem más mint egy szerzetes, tehát vannak a nős papok és vannak a cölibátusban élő szerzetesek. 2. Az ortodox nem egy protestáns felekezet, hanem az őskeresztény egyház egyik fele, a másik a katolikus. A nagy egyházszakadásnál 1054-ben Róma, nyugat és Bizánc, kelet kiközösítette egymást kölcsönösen emberi gyarlóság miatt, legalábbis szerintem, (ezt már azóta 1961-ben feloldották). Ezután két rítusra szakadt: a latinra, a római katolikusra és a bizáncira, az ortodoxra.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s