Ismerkedjünk egyiptomi módra! – Első randevútól a jeggyűrűig.

Az elmúlt hetekben az egyiptomi nők világába invitáltalak benneteket: hogyan élnek, valóban annyira elnyomott sorsuk lenne vagy csak a média próbálja ezt megetetni az emberekkel? Ezt mindenki eldönti maga: az én privát véleményem itt élő nőként egy egyiptomi férj oldalán, hogy köszönöm szépen nagyon szuperül megvagyok, egyáltalán nem érzem, hogy elnyomva lennék, sőt! 🙂

Ha jól sejtem, amire Egyiptom és a nők kapcsán általában az emberek leginkább kíváncsiak, az az ismerkedés. Hogyan is találja meg egy muszlim a nagy Őt? Egy európai számára kissé konzervatívnak tűnő országban mégis hogyan ismerkednek a fiatalok? Mit szabad és mit nem? Mekkora a család, a szülők szerepe ebben a nagy család centrikus társadalomban mikor a házasságra kerül a sor?  Rögtön megtudjátok!

( Reményeim szerint sor kerül majd nemsokára olyan bejegyzésekre is, ami az itt élő kopt keresztényekről szól, főleg mivel jómagam sem tudok róluk sokat, de nagyon érdekel miként élnek itt, milyen tradíciókat követnek, hiszen ők is ugyanúgy Egyiptom részét képezik, mint a muszlimok. De mivel a lakosság 90%-a az iszlám vallás híve, így a mostani bejegyzésem is, csak úgy mint az előzők, a muszlimokról és az ő szokásaikról szólnak. Jut eszembe, a helyes kifejezés muszlim és semmiképpen sem mohamedán vagy muzulmán.)

Az első lépések

A fiatalok egy része az egyetemig ( és sokszor még az egyetemi évek alatt is) csak fiú vagy csak lány iskolába járnak, míg mások koedukált tanintézményben tanulnak. Vannak, akik jobban tartózkodnak attól, hogy a másik nemmel bármiféle módon érintkezzenek, mások kevésbé. Amint már azt előzőleg említettem: ez mind család és egyén függő, nem lehet minden egyiptomi muszlimot egy kalap alá venni.

dsc_3764

Diáklányok iskolai egyenruhában Aszúan utcáin sétálva.

Ezek alapján vannak, akik az egyetemről vagy a munkahelyről ismerik egymást, rendszeresen beszélgetnek, közös baráti társaságuk van, de vannak, akihez ismeretlenül jönnek leánykérőbe: a család, barátok vagy kollégák közvetítésével szereznek tudomást egymásról.

Egy muszlim férfi és nő közötti kapcsolat

Egyiptomban a fiú-lány kapcsolatnak alapvetően három kategóriája létezik: barátság, jegyesség, házasság. Az, hogy valakik barát- barátnőként együtt “járnak”, most kezd talán divatba jönni, de mindenképp eltér attól, ahogyan azt mi ismerünk Európában: itt a beszélgetésen, találkozáson kívül esetleg kézfogás történik még, de ennél több nem igen, vagy legalábbis nagy titokban. (Ugye már említettem előzőleg mennyire súlyos bűn az, ha valaki házasság előtt veszíti el szüzességét.) Egyébként az iszlám tiltja a házasság előtti együttlét minden formáját, hivatalosan a kézfogás, a flörtölés is ebbe a kategóriába tartozik és hát valljuk be: férfi és nő között nem létezik igazán barátság – valamelyik fél mindig többet akar(na). Ez privát vélemény, ne tessék egészben lenyelni érte. 🙂

Young couples on the Nile

Fiatalok ismerkednek a Nílus partján.

Így hivatalosan muszlim férfiak és nők között nem szövődhetnének baráti kapcsolatok sem. Egy muszlim nő csak annyit kommunikál egy férfival, amennyit muszáj: a boltban, hivatalos dolgok intézésekor, munkahelyen a főnökkel, iskolában a tanárral…stb. Ez alól csak az édesapa, a férj, a nagypapa és nagybácsik képeznek kivételt: előttük nyilván kendőt sem viselnek és nyugodtan húzhatnak rövidebb, szűkebb ruhákat. Ennek egyszerűen annyi az oka, hogy a többi férfi, beleértve az unokatestvéreket is, a ‘házasságra alkalmas’ kategóriába sorolhatóak, vagyis az iszlám jog szerint feleségül kérhetnék az illető lánykát. Ehhez vannak, akik maximálisan tartják magukat, vannak, akik hellyel-közzel, de vannak akiket egyáltalán nem érdekel, mondhatni teljesen nyugatias életvitelt folytatnak.

Azt hiszem a harmadik ismerkedési kategóriaként szerepel (főként a nagy számban előforduló egyiptomi (férfi) – külföldi (nő) házasságoknál) az internet. Bár ha jobban belegondolok, nem is feltétlen, hiszen egyre többen fordulnak muszlim társkereső oldalakhoz, hogy megtalálják életük párját. Ennek miértjéről majd a következő bejegyzésben írok részletesebben.

A vakrandevú

Tehát vannak, akik már régebb óta ismerik egymást, de mi van azokkal, akik a család-barátok által keresgélnek házastárs után?

Egypt Girls

Ezek a lányok még valószínűleg várnak a sorukra, hogy eljöjjön értük a sármos sivatagi herceg.

A forgatókönyv általában a következőként néz ki egy lány szemszögéből: húsz -huszonkét évesen az egyetem utolsó évében a család (anyukával az élen) lázas hajtóvadászatba kezd egy megfelelő férj után kutatva szép leányuk számára. Na de nem akárki jöhet számításba, két szép szempár meg egy bájos mosoly nem elég: a szőke ( jelen esetben inkább fekete) herceg töltsön be magas pozíciót, legyen jó fizetése, a szülei sem mindegy ám hol dolgoznak, lakásért kocsiért plusz pont jár.

Míg otthon általában a “pénz mit sem számít, a szerelem mindent legyőz” elv alapján gondolkodnak és házasodnak az emberek, itt kicsit másképp fest a dolog. Nem azt mondom, hogy itt nem számít a szerelem, de sok szülőnek előrébb való az, hogy a kedves leendő vejüknek pontosan mennyi font is van a pénztárcájában. Ha nem találják elégnek, akkor jobb ha a lányka bele sem szeret az illetőbe, mert itt kő keményen a szülőké az utolsó szó: engedik-e a házasságot vagy sem. Kikerülni őket szinte lehetetlen és a nagy családi kötelék miatt a fiatalokban fel sem merül ennek a lehetősége. ( Ez okból sok egyiptomi férfi inkább külföldi feleséget szeretne, akit nem az érdekel, mennyi van a bankszámláján hanem az, hogy milyen ember ő. Legalábbis hetente akad férjem baráti körében vagy munkahelyén olyan férfi, aki kérdezi őt, hogy nem ismerek-e én véletlenül még szabad, csinos külföldi nőt a számára feleségnek. )

Tehát mondjuk anyucinak vagy apucinak van egy kedves kollégája, akinek pont egy a lányához korban illő sármos fia van. ( A fiúk általában 24-26 évesen nősülnek.) Meg is beszélik, hogy akkor a hétvégén a fiú szüleivel együtt tiszteletét teszi a lány házában.

A kérők rémálma

És itt jön a kedvenc részem, férfi legyen a talpán aki ezt túléli!

Valójában teljesen mindegy, hogyan ismeri meg egymást a két fiatal, a kedves férjjelölt egy dolgot biztosan nem fog megúszni: az édesapától való leánykérést.

De ha még csak az édesapával kéne megtárgyalni az ügyet! Á, dehogy! Szerencsétlennek az egész család kegyét kell elnyernie már az első közös randevún, bár ha az apukát lekenyerezte, a többiekkel már könnyebb dolga lesz, végtére is az utolsó szó joga őt illeti meg. ( Bár most hogy így jobban belegondolok… A nők nagyon ügyesek a férfiak irányításában és ez itt sincsen másként, úgyhogy amondó vagyok, mégis inkább az édesanyát kell megcélozni első körben, ő majd elrendezi az ügyet a kedves papával :p )

egyptian-engagement6

Azt hinné az ember, hogy esküvőre jött ez a sok ember, de nem! Ez egy eljegyzési parti! (Nem sokban különbözik látszatra egy esküvőtől.)

Tehát a szerencsés ( vagy inkább szerencsétlen) jelöltnek fel kell készülnie lélekben, hogy nem csak az addig még soha nem látott egyiptomi hercegnő fog várni rá a nappaliban szülei oldalán, hanem a fél rokonság! ( A másik fele majd a következő találkozásnál csatlakozik.)

Szerencsétlen férjem unokatestvérénél történt ez meg: ott voltak a szülők mindkét részről, a nagymama, az összes nagynéni és nagybácsi aki eltudott menni, meg egy pár unokatestvér…az első találkozáskor! Én meg csak hallgattam nagyokat, mikor a találkozó után anyósom nagyban ecsetelte valakinek a telefonban a részleteket! Hát hogy a túróba fogják ezek megismerni egymást rendesen?!

Aztán persze miután mindenki jól megnézte meg kifaggatta a megszeppent kérőt, a következő találkozásoknál azért már csökken az érdeklődők létszáma és lesz esélye a két ifjúnak egymással is beszélgetni. De az első találkozás körülbelül csak a pénztárca kipakolásáról szól, meg hogy a rokonok jól megrágják az összejövetel után, érdemes-e foglalkozni a kérővel vagy keressenek másikat.

Privát beszélgetés szülői felügyelet alatt

Teljesen kettesben sosem lehet(ne) találkozni, de nem kell megijedni: több mód van rá, hogy mégis többet megtudjanak egymásról a fiatalok kicsit privátabb légkörben beszélgetve, még szigorúan a szülők látókörén belül maradva is. ( Nyilván ha az összes nagynéni a környéken ólálkodik, akik csak arra kíváncsiak, mennyire jóképű a jelölt és mit tud adni hozományba, elég nehéz megnyílni és őszintén beszélgetni).

Tehát ami szokott történni, hogy a tágas nappali egyik felében tévézik anyuka meg apuka, a másik felében pedig a fiatalok zavartalanul beszélgetnek. Vagy másik verzióban a család elmegy a sport klubba vagy valami parkba sétálni egyet: ők mennek elől, hátuk mögött kissé lemaradva pedig a két fiatal, rokonmentes körülmények között társalogva. Harmadik verzió: étteremben a pár egy másik asztalnál, a szülőktől külön foglalnak helyet, hogy kettesben tudjanak csevegni.

Ez a féle ismerkedési mód, miszerint a család keres párt a lányuknak, fiuknak és a fent említettek szerint ismerik meg egymást, egyébként elég bevett szokás: még abban a családban is, ahol lazábban kezelik a vallást, ott sem megy a leánykérés nagyon másképp. Ha már régóta ismeri egymást a házasulandó pár, akkor is a fiúnak házassági szándékával a lány apja elé kell állni és meg kell nyerni a családot, hogy legyen valami a frigyből.

Mit láthat a kérő?

Kendős muszlim lányok a kendőjüket csak a házasság megkötése után veszik le a férjük előtt, ám aki niqabot (arcot eltakaró kendőt) visel, az felfedi arcát, jobban mondva fel KELL fednie arcát, hogy a kérő szemügyre vehesse. ( Nyilván a szerencsétlen ennyi megpróbáltatás után nem akar zsákbamacskát játszani.)

Jaj, a zsákbamacskáról jut eszembe: habár a kendő nem kerülhet le a hajról és a ruhák sem lehetnek rövidebbek, áttetszőbbek a kérő előtt, a férfiak nyilván mégis kíváncsiak arra, hogy milyen színű, milyen hosszú a lány haja, … aki bő ruhákat hord, ott ugye a férfi oldalát pluszban furdalja a kíváncsiság, vajon mennyire karcsú a lány, milyen az alakja,…

wedding_ring

Ha minden rendben megy az első néhány randevún, jöhet az eljegyzés!

Itt Egyiptomban ezt nagyon egyszerűen oldják meg: meghívják a lányt a fiú házába, ahol csak az anyuka, leánytestvér és egyéb kíváncsiskodó női tagok lesznek csak jelen. A leány pedig szép ruhába bújik, ha hosszú egybe ruhát (abaja) hord, akkor a szép ruhát az alá veszi és majd ott leveti. Természetesen mivel csak nők vannak jelen, a kendő is lekerül. Az anyuka így a bájos csevegés után pontos személyleírást tud adni fiának a potenciális menyasszony jelöltről. Persze ezt a kis találkát akkor szokták csak megejteni, ha már szinte majdnem biztos, hogy hamarosan megtartják az eljegyzést.

Na ha a kedves kérő egy pár találkozás után jó férjnek ígérkezik a szülők szemében, a lánnyal kölcsönös a vonzalom, a fiú szülei is elégedettek jövendőbeli menyükkel és még a pénzhajhász rokonság is boldog azzal a bizonyos pénztárcával, jöhet az eljegyzés…

A következő bejegyzésben!

 

8 thoughts on “Ismerkedjünk egyiptomi módra! – Első randevútól a jeggyűrűig.

  1. Azt szeretnem kerdezni, hogy mi igaz abbol, amit a mediaban hallani, hogy Egyiptomban sokat zaklatjak a noket a ferfiak es sok az eroszakos esetek szama,. Tenyleg igy van vagy csak a media hulyit bennunket?

    • Hat nezd, en is hallottam eroszakos esetekrol, hogy taxis meg mikrobuszos ember noket rabol, kulfoldi diakokat, es foleg a zsufolt tomegkozlekedesen tortennek molesztalasok, DE…minden orszsgban van ilyen, magyarorszagon is mostanaban tele vannak a hirek, legalabbis a neten es sok ilyennel talalkozom, hogy noket rabolnak el buli utan, megeroszakolnak es nem egy esetben mar csak a holtestuket talaljak meg. En hala Istennek egy ket verbalis inzultalason kivul semmi rosszat ilyen teren nem tapasztaltam, sot! De ez attol is fugg, hogy hordasz e kendot, ha nem mennyire kirivo ruhakban jarsz, kulfoldikent nyilvan tobb figyelmet fogsz kapni meg beszolast, mint egy egyiptomi, milyen helyre mesz, milyen tarsasaggal….en rossz torteneteket, csaladon beluli eroszakot, ilyesmit a szegenyebb, videki csaladoknal hallottam…mindig csak kedvesseget, figyelmesseget tapasztaltam a ferfiaktol.

      • Meglátásom szerint, a forradalom óta romlott a helyzet. Nem vészes, de romlott.
        Pl. tavasszal, a tengerparton, Hurghada, mentünk egy barátnőmmel (magyar, ott él) és a melletünk elhúzó autóból kinyúlt a fickó és megfogta a barátnőm seggét… Pechjére ő volt az autó felé… 😦
        No, ilyen azelőtt nem volt!
        Beszólások, udvarlások és mindenféle próbálkozások, hogy felszedjék a külföldi nőt, persze, eddig is voltak. De otrombá

  2. De otrombábbak lettek. Talán azt hiszik, hogy a “szabadság” azt jelenti, mindent és mindenkit lehet… ???

      • Ez is biztosan igaz, de nem egy FB oldalon lehet arról olvasni, hogy TÉNYLEG több az erőszakos eset és a helyi nőket sem kímélik… :/
        De az alaphelyzet az, ahogyan Te is írtad, hogy kedvesek és barátságosak! 🙂

  3. Pingback: Leánykérés letudva, mi jön azután? | Magyar lány Kairóban

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s