Kirándulás Kairóban – Moqattam hegy

Pár hete a lenyűgöző Azhar-Parkba kalauzoltalak el benneteket, ma pedig következő úti célul Kairó egy magasan fekvő helyét választottam, amely a Citadella és Mohamed Ali mecsetével szemben található. Aki járt már az egyiptomi fővárosban, emlékezhet is rá, ám biztos vagyok benne, hogy az idegenvezető semmit sem mesélt Kairó legmagasabb pontjáról, a Moqattam hegyről. (Vagy ahogy az egyiptomiak mondják, Moattam. ) Na jó, maradjunk inkább a magas domb kifejezésnél, de amint a képeken is láthatjátok, azért elég magasra emelkedik ahhoz, hogy a tetejéről gyönyörű kilátás nyíljék a városra.

5327328836_6f4ea2c228_b

Kilátás a dombtetőről

A domb lakott terület, a hegytetőn végig villák, családi házak sorakoznak. A kilátás fentről tényleg pazar, főleg este, mikor az egész óváros lámpafényben úszik, nem beszélve a szemben levő Mohamed Ali mecsettől, ami tetőtől talpig meseszépen van kivilágítva.

ali mecset

Mohamed Ali mecsete este.

P1000955

Kicsit foltos kép, de a lényeg talán azért látszik:) Élőben természetesen még szebb!

Ezt egyesek ügyesen ki is használják ( ugye az okos egyiptomi mindenből pénzt próbál csinálni, még az autóval való kitolatásból is egy olyan helyen, ahol az ég egy adta világon semmi szükség nem lenne a segítségére, de azért ő lelkesen integet meg magyaráz, majd nyújtja a markát egy-két font reményében. No azt hiszem meg is van a következő blogbejegyzésem témája 🙂 ).

Tehát az ügyes egyiptomi mit csinált? Műanyag asztalokat, székeket helyezett ki és potom néhány egyiptomi fontért kínál Pepsit, különféle gyümölcsleveket, még vízipipát sem felejtett el hozni magával. Baráti társaságok közkedvelt találkahelye, de a romantikára vágyó (házas)párok is szívesen tesznek itt egy sétát a meseszép kilátásban gyönyörködve.

1336329008-a-view-of-cairo-from-al-moqattam-hills_1197961

Én bármikor erre jártam, teljesen biztonságosnak éreztem a helyet. Azt nem állítanám, hogy nagyon friss lenne idefent a levegő, ugyanis ha napközben látogatsz el ide, látni fogod, hogy az este csodálatos óvárosi kilátást most sűrű szmogréteg takarja.

Amr Ibn ‘As Mecset, Afrika első muszlim imahelye

A dombon felfelé jövet az út baloldalán fogjuk látni nem csak Egyiptom, de az egész afrikai kontinens első és legrégebbi mecsetét, Amr ibn ‘As mecsetét.

119-amr-ibn-al-aass-mosque-the-first-one-built-in-africa-cairo-egypt-021

Ő volt az első arab muszlim hódító Egyiptomban, akit Omár, a második kalifa, 641-ben az országba küldött, hogy az iszlám üzenetét terjessze. ( Az iszlám előtt Egyiptom a római majd a bizánci birodalomhoz tartozott, ezért a kopt kereszténység volt a domináns vallás az országban.)  Amr Ibn ‘As Alexandria meghódítása után Kairót ( akkori nevén Misr al-fustat, vagyis a sátorok városa) tette meg Egyiptom központjának és 642-ben meg is építtette a város első mecsetét, ami még ma is tökéletes állapotában áll, szinte érezni benne az elmúlt 1300 év történelemét.

3414465244_cbc40e2baf_z

Ha emlékeim nem csalnak ez Kairó egyik híres mecsete, mely nem muszlimok számára is ingyenesen látogatható.

Mosque_of_Amr_Ibn_El-Aas-3

Ez a mecset közepén található kút, ahol a muszlimok ima előtt megmossák arcukat, kezüket, fülüket, talpukat.

Hulladék város a hegy lábánál és a szemétkérdés Kairóban

Még annyit érdemes tudni Moqattam hegyről, hogy a lábánál terül el Manseyat Naser, vagy magyarul hulladék város.

IMG_7582

Hulladékszállító kocsi a hegy lábánál.

Közel 20.000 kopt keresztény él itt már évtizedek óta. Mondanom sem kell, hogy borzasztó a szegénység, konkrétan a szemét tetején laknak, amit összegyűjtöttek, hogy azt szelektálják és újrahasznosítsák. Míg Nyugaton egy átlagos újrahasznosító üzem az összegyűjtött szemét 20-30%-át, az itt élők ennek 80% -át dolgozzák fel.

(Forrás: http://scrapsofshirlee.blogspot.com/2010/11/garbage-city-and-cave-church.html)

20080227_meaw_foto_trashcity01_23

Ilyen teherautókon, illetve szamaras kocsikon szállítják a hulladékot.

Kairó több mint 15 milliós lakosa igencsak sok szemetet termel, úgyhogy azt hiszem van mit újrahasznosítani.

Még az egyszerű hulladékgyűjtéssel is sokszor gondok vannak a mindennapokban nem hogy a szelektív hulladékgyűjtéssel. Alig találni a legtöbb utcán bármiféle kukát, így nem csoda, hogy a legtöbb ember nem veszi a fáradságot, hogy addig szorongassa a kezében a pepsis üveget, amíg a legközelebbi szeméttárolóhoz ér. Nem. Ahol megitta vagy elfogyasztotta a zacskó csipszet, az üveg meg a zacskó rögtön landol mellette a földön. Egyeseknek még az is nehezére esik, hogy a kocsiban hagyja a McDonald’s-os szendvics- meg üdítős dobozokat. Egyszerűbb letekerni az ablakot és az út közepére kihajítani az egészet.

Szerencsére az iskolákban már kezdik a gyerekeket arra tanítani, hogy ne szemeteljünk és tartsuk tisztán környezetünket.Egyszer sétáltam az utcán, mikor az apuka a kocsiból kiszállva eldobta a csokipapírt közvetlenül a kocsi mellé, mire a lánya, aki körülbelül elsős gimnazista lehetett, méltatlankodva azon nyomban odament és felszedte utána a szemetet. Ilyen is van, de még mindig sajnos túl sok gyereknek nem adatik meg, hogy ott ülhessen az iskolapadban és mindezt megtanulja. A szüleiktől pedig végképp nem fogja látni a helyes példát, hiszen valószínűleg ők sem jártak iskolába és valahogy nincs is igényük a tiszta környezetre. De sajnálatos módon a tanult, jól szituált egyiptomi is ugyanúgy eldobja a szemetet az út kellős közepén, vagy ki a kocsiból.

IMG_7665

Hulladék város egyik utcája.

Viszont Mubarak távozása után az elmúlt két évben sokkal több szemetes kocsit látok az utcákon, vagy olyan embereket, akik naphosszat seprik az utcákat, szedik a szemetet. Már csak a többi ember mentalitását kellene megváltoztatni szemetelésügyileg és máris sokkal tisztább környezetben élhetnénk.  Na megint szokásomhoz híven elkalandoztam egy kicsit.

Akkor most vissza a hulladék városhoz. Tehát több ezer kopt keresztény él itt, akik Kairó szerte gyűjtik a szemetet, hogy majd aztán újrahasznosítsák azt a feldolgozó központokban. Ugyan nem jártam még Moqattamnak ezen a részén ( bár ami késik nem múlik), de tudtommal az ittenieknek van boltjuk is, ahol újrahasznosított dolgokat vásárolhatsz. Erről bevallom őszintén én is most értesültem Moqattam után kutakodva kicsit az interneten, mikor is rátaláltam egy amerikai család blogijára, ahol egyik bejegyzésükben Kairó hulladék városában tett kirándulásukról mesélnek.

Hegyből kivájt kopt keresztény templomok

És van még egy érdekessége a helynek, de előbb elmondanám azt hozzá, hogy az itteni kopt keresztények szinte kivétel nélkül igen vallásosak. Rendszeresen járnak templomba, mindegyik viseli a jobb csuklójukon a kis kereszt tetoválást és a lakásuk de még a kocsijuk is tele van Jézus meg Mária képekkel, szobrokkal. De róluk és a szokásaikról majd egy másik bejegyzésben szeretnék mesélni. A lényeg, hogy természetesen Manseyat Naser-ben is található kopt templom, pontosan nyolc darab összesen, de nem akármilyen templomok: a Moqattam hegyből kivájt templomok. Íme pár kép róluk:

IMG_7618

A Közel-Kelet legnagyobb barlang temploma.

IMG_7598

templom

Hát ez a bejegyzés még nekem is félig-meddig új információkkal szolgált. 🙂 Hiába, Kairóban az ember mindig talál valami újat, amit érdemes felfedezni. Bár elszomorító, hogy mekkora kontraszt van itt a társadalmi rétegek között még egy ilyen ici-pici hegyen is: A tetején gyönyörű villák, a lábánál meg szemét halom között játszanak a gyerekek.

22525282

Kilátás Moqattam hegyre a Mohamed Ali Mecsetből.

Advertisements

Mit kezdjünk magunkkal munkavállalóként Kairóban?

Nílus, a híres Gízai piramisok, a Vörös-tenger csodálatos élővilága, ragyogó napsütés, pálmafák, a végtelen Szahara homokdűnéi, kedves egyiptomi emberek. Mindez szép és jó, de nyilván felmerül az emberben a kérdés: mégis mit lehet magunkkal kezdeni ebben a gyönyörű, nyüzsgő, európai szemnek kissé talán zűrzavaros sivatagi országban, ha az ember éppenséggel nem turistaként csöppen ide?

P1000869

Niluspart.

Előrebocsátom, hogy a következőkben saját tapasztalataimat írom le, ahogyan azt én láttam- hallottam. Természetesen ez alól mindig vannak kivételek.

A legközkedveltebb szakmák Egyiptomban

Először is hadd kezdjem magukkal az egyiptomiakkal. Egy kis túlzással élve négy féle pozíciót betöltő egyiptomival fogsz találkozni: orvos, gyógyszerész, mérnök és tanár. Én ha egy eddig számomra ismeretlen egyiptomival beszélgetek először, viccesen nem azt kérdezem meg tőle, hogy mi a foglalkozása, hanem hogy mérnök, gyógyszerész vagy éppen tanár-e. És valóban: az esetek 90%-ban az illető biztosan a négy közül valamelyik területen dolgozik J Természetesen van itt is rendőr, média vagy politika szakon végzett, tűzoltó, autószerelő, amit akarsz, de a legnépszerűbb szakmák mégis a négy fentebb felsorolt szakma, abból is első helyen áll a mérnök, majd második helyezett a gyógyszerész osztozva az orvossal, és ezután következik bronzérmesként a tanári pálya.

Átlagfizetés

Az átlagfizetés, mint mindenhol, itt is a munkahelytől, pozíciótól függ, de csak hogy mégis némi fogalma legyen az embernek: egy mérnök (nettó) olyan 5000-7000 egyiptomi fontot átlagban  megkeres havonta, ami magyar forintba átszámolva 165.000-230.000 Ft-ot jelent. ( Az összes további fizetést is nettóban kell érteni). Egy banki dolgozó szintén ebbe a kategóriába sorolható, sok esetben ennek a dupláját is megkeresi akár. Viszont egy tanári fizetés, Magyarországhoz hasonlóan, sehol sincsen ezekhez a fizetési átlagokhoz képest. Egy állami iskolában tanító keresete nagyon alacsony. Nem ritka, hogy a szerencsétlen csupán 700 fontot kap kézhez havonta, ami  24.000 Ft átszámolva. De ebbe a kategóriába sorolható még az állami hivatalokban dolgozók fizetése is.

Egyiptomban nagyon sok a nemzetközi (international) – amerikai, brit, német, kanadai, francia- iskola, ahol a fizetési átlag azért magasabb egy állami iskoláénál, általában olyan 1500 fontnál kezdődik  ( 51.000 Ft). Mondjuk amennyit tandíjként beszed az iskola a szülőktől egy-egy tanévre ( 510.000-680.000 Ft per tanév), igazán lehetne ez a bér kicsit magasabb is.

schoolDSCN0116_25

Kanadai iskola Kairóban.

Csak érdekességképpen megemlíteném egy portás fizetését. Itt szinte minden lakóházhoz tartozik egy az alsó szinten lakó portás, aki hetente egyszer letakarítja a lépcsőházat, reggelente lemossa a kocsikat, leviszi a szemetet és ha valamelyik lakó a közértből, gyógyszertárból, innen-onnan óhajtana valamit, akkor csak lecsörög neki a kaputelefonon keresztül és ő máris hozza azt. Mindezért a lakók lakásonként olyan 50 fontot fizetnek neki minden hónapban. Tegyük fel, hogy a lakótömb 12 emeletes és minden emeleten 4 lakás található mint például anyósoméknál is. Az összeszámolva 2400 font havi bért jelent a portásnak. Őrület! Nem is gondolná az ember, hogy többet keres, mint jó néhány ember!

Ennyit az egyiptomiakról.

 De mit lehet kezdeni itt Kairóban külföldiként?

A külföldieket, nem minden esetben, de általában külön bánásmódban részesítik a munkáltatók. Mit értek ez alatt? Azt, hogy egy külföldi jelentkezőt például előbb fognak felvenni egy adott munkára, mint egy egyiptomit. Egy iskolában kifejezetten elsőbbséget élvez egy külföldi egy egyiptomival szemben ha mondjuk nyelvtanári pozícióról van szó.

Hiába van az egyiptominak angol szakos diplomája, ha van egy külföldi, akinek talán még nem is anyanyelve az angol, nincsen tanári, akár még semmilyen egyéb diplomája sem, de elfogadhatóan beszél angolul, mérget vehetsz rá, hogy a vezetőség a külföldit fogja választani. És nem csak hogy ő nyeri el a pozíciót, de nagy valószínűséggel a többi egyiptomi tanárnál magasabb fizetést is fog kapni. Ez majdnem minden munkahelyen így működik. És még arabul sem kell tudnod. Ez az egyiptomiakra nézve elég szomorú, ám külföldi szemmel viszont megnyugtató, hogy viszonylag rövid időn belül tudsz majd magadnak állást találni.

Nemzetközi iskolák, óvodák

Egy nemzetközi iskolában havonta 2500-3000 fontot ( 81.000-102.000 forint) tudsz megkeresni. Most már egyre több helyen kérnek diplomát, de sehol sem feltétel a tanári diploma. Lehet az mérnöki, idegenforgalmi, akármilyen diploma, csak legyen. ( A logikát mondjuk nem látom benne igazán. Ennyi erővel miért ne lehetne egy nem diplomásnak pályáznia? Egy média szakon végzett diplomája annyit ér mintha nem is lenne diplomája ha az illető német tanári állásra pályázik. )

Ami még jó az iskolákban, hogy mindegyiknek van külön busza, így nem kell aggódni ha nem vezetsz Kairóban ( ne is tedd ha kedves az életed 🙂 ), vagy netalán a hihetetlenül szervezett tömegközlekedés lehetőségével sem szeretnél élni, mert szerencsére van lehetőséged az iskolai külön busszal munkába menni- jönni. Ezt persze levonják a fizetésedből, durván 100-120 fontot havonta, de legalább házhoz jön és házhoz is visz vissza. Általában nem csak iskoláknak, de minden nagyobb munkahelynek van ilyen külön busza. Most hirtelen a Vodafone meg az Egyptair jutnak eszembe példának, de számos másik cég dolgozóinak is biztosítják ezt a kényelmet.

Egy óvoda Kairóban.

Egy óvoda Kairóban.

Ha óvodában szeretnél dolgozni, nyugodtan zsebre vághatod a diplomádat, ugyanis oda biztosan nem fog kelleni. ( Legalább is én még nem találkoztam ilyennel, pedig jó pár óvodába adtam már be a jelentkezésemet és sehol sem volt ez alapfeltétel.) Viszont kevesebb a fizetés: csak egyetlen ismert – keresztény vezetőségű – óvodáról tudok,  ahol német barátnőm havi 3000 fontot keresett. Általában viszont 1000-1500 fontnál többet nem fogsz hó végén kézhez kapni még külföldiként sem.

Call centerek

A másik munkahely típus, ahová külföldiként, angol, német, francia, olasz és egyéb nyelvtudás birtokában nyert ügyed van, azok a call centerek. Vannak nagyobb cégek, mint a Vodafone, Orange, akiknek itt Kairóban is van kihelyezett központja és folyamatosan keresnek új munkaerőt. De sok kisebb call center is létezik, akik főleg értékesítési ügynököket keresnek brit, amerikai, ausztráliai partnerek termékeinek eladására. Egy olyan nagy cégnél, mint a Vodafone, egy átlag fizetés 3000-4000 font, ami 102.000 -136.000 forintnak megfelelő összeg. Erre még rájön a bónusz is a teljesítményed függvényében.

5

Vodafone Egypt call center.

Én jártam már nemzetközi iskolában, óvodában is. Legutóbbi munkahelyem egy brit call centerben volt, amit nagyon szerettem. Jó volt a munka, folyamatosan kaptunk mindenféle tréningeket, jó volt a társaság, minden hónapban szerveztek össznépi grill partizást a kertben, az arab tudásom is sokat fejlődött,  nem beszélve arról, hogy az egyiptomiakat is jobban megismered. Ah igen, majd elfelejtettem: ott sem igazán foglalkoznak azzal, hogy van-e diplomád vagy nincsen, sokkal fontosabb a nyelvtudás, legfőképpen a helyes kiejtés.

Égető szükség van mesteremberekre!

Továbbá szeretném buzdítani azokat a fodrászokat, kozmetikusokat, villany és-gázszerelőket, asztalosokat, burkolókat és mindenféle szakembert, akik el akarnak indulni a nagyvilágba szerencsét próbálni és egy kis kalandra is vágynak, kérem Kairót válasszák úti célul! Ugyanis (tisztelet a számos kivételnek) de itt borzalmas munkát végez a legtöbb “mesterember”, ugyanis nincsen kifejezetten iskola, ahol elsajátíthatnák a szakma fortélyait. A sztorimat a fodrásszal meg a szabóval ugyan későbbre tartogatom, de a lényeg, hogy itt csak és kizárólag ajánlás alapján szabad bárkihez is fordulni. ( amit én sajnos nem tettem meg, illetve valószínűleg az illető akit megkérdeztem hova mehetnék levágatni a hajam nem volt tisztában azzal, hogy amit az a bizonyos fodrász művel minden, csak nem éppen alapos munka.)

Aki végül mégis Kairóban kötne ki, el ne felejtsen e-mailben tájékoztatni!

Rezsi, havi kiadások

Ezek a számok sok embernek valószínűleg igen kevésnek hangozhatnak, így gondoltam a végére egy pár sort szentelnék még a rezsire és az egyéb havi kiadásokra is hogy érzékeltessem mire élég egy 50.000 Ft-os fizetés itt.

P1000961

Kairó Seraton nevű városrésze.

A rezsi, főleg a villanyszámla, attól függ Kairó melyik részén laksz. Ugyanis van, ahol piti összeget fizetsz még akkor is, ha naponta viszonylag sokat megy a légkondi, van ahol meg igen csak vigyázni kell mennyit kapcsolod be egy nap, mert hó végén szép kis számlát kaphatsz kézhez.

A rezsi átlagban havonta mondjuk legyen 60 font.  A múlthavi számlákra pillantva nálunk a gáz volt 15, a villany meg kerek 25 egyiptomi font úgy, hogy mi egész éjszakára égve hagyjuk a konyhában a villanyt. A vízszámlát sajnos nem tudom, (de az sem lehet több 20 fontnál) ugyanis itt a számlák néha érdekesen jönnek. Van mikor több hónapon keresztül meg sem kapom őket. Itt Kairóban minden hónapban házhoz jön a villany, víz- és a gázszámlás; nem járunk a postára befizetni őket és bankszámlával sem lehet sajnos elintézni. A vicc az egészben, hogy soha sem ugyanazon a napon jönnek ugyanabban az időpontban, hanem mindig máskor. Már ha jön ugyebár. 🙂

Előfordult már, hogy fél éven keresztül akkor jött, mikor se én se a férjem nem voltunk itthon. De semmi vész, nem kell tartani attól, hogy kikapcsolják a szolgáltatást. Egyszerűen csak szépen gyűjtögeted a számlákat és valamikor majd csak úgy hozza a sors, hogy ki is tudod őket fizetni. Na ha nagyon akarod, be is mehetsz az irodájukba és személyesen megteheted, de nem sokan vannak, akik ezzel a fajta fizetési móddal élnének. Ugyebár ha házhoz jön a számlás és ki sem fogják kapcsolni a szolgáltatást mert már egy ideje nem fizettél, akkor minek mennénk be az irodába?! ( Azért a számlások többsége megpróbál hétvégén jönni, hogy legyen is itthon valaki, bár így sem mindig jön össze a találka.)

Kairó- 5. település ( 5th settlement)

Kairó- 5. település ( 5th settlement)

Tehát a rezsit mindennel együtt havi 60 fontból megúszhatjuk, ami 2000 Ft! Említettem a portást, az ő bére 50 font általában, nálunk ezen a környéken mondjuk ez csak 25 font.

A bevásárlás lehet esetleg drága mulatság ha nem vigyázunk vele. Ami itt is drága, az a különféle húsok, illetve a sajtok. 1 kg csirkemell 30-35 font (950-1200 Ft). A marhahús ennél jóval drágább, olyan 1600-2000 Ft is lehet kilója. A zöldségek, gyümölcsök viszont nagyon jó áron vannak- kivétel például az alma, ami csak nyáron, pár hétig kapható 5 fontért kilója, amúgy 10-15 fontért árulják mindenütt. Jelenleg a narancsnak, mandarinnak, banánnak és epernek van szezonja. 1 kiló narancs most 2 font, vagyis 70 forint, a banán 5 font, 162 Ft, az eper pedig 8 font, azaz 260 Ft. A zöldségek is ebben az árkategóriában mozognak. Tehát két főre, amennyiben nem minden nap eszik az ember húst, 500-600 fontból kényelmesen, gyümölccsel, zöldségekkel, mindennel együtt be lehet vásárolni.

Na mindjárt nagyon irigy lesz mindenki, mikor elmondom, hogy 1 liter benzin ára 2 fontba, azaz 70 Ft-ba kerül! Jó, mi? 🙂

Tehát mindent összevéve két főre a havi kiadás portástul, benzinestől, internetestül ( ami 100-150 font havonta) nem lesz több 1000-1100 fontnál. Így már azért az az 1500 fontos fizetés sem hangzik olyan túl rosszul, nem igaz? Nyilván ennél lehet jóval többet is elkölteni havonta. Illetve azt is tudni kell, hogy ebbe nincsen benne egy étterembe, moziba, cukrászdába való kiruccanás. (Itt az emberek sokat járnak ilyen helyekre, hetente többször esznek utcai falatozóknál, rendszeresen járnak parkokba, mozikba.) Továbbá természetesen aki nem saját lakásban lakik, hanem bérel egyet, számíthat rá, hogy a havi bérleti díj( amennyiben egy kulturált környezetben,  kulturált lakásban szeretne lakni) nem lesz kevesebb 1300-1500 fontnál. Na így viszont meg már nem lesz elég az a havi 1500 fontos kereset.

291896_2242689980367_2690388_n

Kairó-Rehab city.

A végére befejezésképpen elmondanám, hogy itt sok iskolában, médiában és egyéb irodákban dolgozó-jómagam is- nem bankszámlára átutalva, hanem a hó végén, névre szóló borítékban kapja meg a fizetését. Az idősebbeket valószínűleg most nem leptem meg, de nekem teljesen új élmény volt borítékban kézhez kapni a fizetést. 🙂

A teázás kultúrája

Gondoltam így a reggeli teámat szürcsölgetve (a még mindig egészen hűvöskés időben), hogy a következő bejegyzést az egyiptomiak tea illetve kávézási szokásairól írom. Míg Magyarországot inkább a géppel lefőzött jó keserű Eszpresszó hódította meg, a Közel-Keleten a teafogyasztásnak van nagy kultúrája (sokszor úgy érzem, ez már náluk egyfajta mánia). Hát ez alól Egyiptom sem kivétel.

A teafű rejtelmei

9351black_tea

A legtipikusabb teafajta amit az itteniek előszeretettel isznak, a fekete tea és annak is az eredeti, filter nélküli teafüves változata. Ismerik még a zöld teát is, de rajtam kívül nem igen láttam mást se a családban se egyik munkahelyemen sem, aki nagyon rajongott volna érte. Továbbá sok hódolója akad itt Kairóban még az angol teának, vagyis a tejes teának. Tudom, tudom, otthon ez az elképesztő furcsaságok listáján szerepel de itt –jómagamat is beleértve- előszeretettel fogyasztják így is. Ha eddig nem próbáltad, legalább egy csésze erejéig mindenképpen érdemes megkóstolni.

Nekem ez a filter nélküli dolog teljesen új volt, először azt sem tudtam most ugyan mit kezdjek vele. Az oké, hogy beleteszem a teafüvet a forró vízbe, de hogyan fogom én azt azután kiszedni, hogy élvezettel és legfőképpen teafűmentesen kortyolgathassam el a forró teámat? Vagy talán itt azzal együtt isszák? Aztán persze rájöttem, hogy nem kell ennyire izgulni ezen, mert a teafű szépen lemegy a csésze aljára és ott is marad. Hát hiába, mindig tanul valami újat az ember. 🙂

Tehát most már ezt is tudjuk; a teafüvet leforrázzuk egy csészében. Hangsúlyozom: csészében. Nem ám mint otthon szokás, hogy egy lábasban vizet forralunk és beledobjuk a filtert, majd citromot facsarunk bele, függetlenül attól, hogy az éppen gyümölcs tea és a citrom miatt nem igazán fogjuk  érezni az eredeti izét. Nem. Itt még ha a filteres változat használatára is vetemednének, az aranyszabály mindig: egy csészébe csak egy filter mehet.

tea_1857786c

Az angol tejes tea, ami az egyiptomiak körében is nagy népszerűségnek örvend.

Cukormennyiség egyiptomi módra

Ezután jöhet bele a cukor. Ez itt igen sarkalatos kérdés, ugyanis az egyiptomiak imádnak minden cukorban tocsogó dolgot legyen az sütemény, édesség vagy csak egy csésze tea. Múltkor megfigyeltem, hogy az egyik kollégám hány cukrot tesz a teájába. Nem hittem a szememnek, öt púpos teáskanál cukor landolt a csészéjében! Tehát nem árt vigyázni ha valaki egyiptomiakhoz hivatalos vendégségbe, ha nem akarja, hogy cukormérgezést kapjon. 🙂

Már az ajtón belépve hangsúlyozzuk, hogy hány cukorral kérjük a teát és ezt még ismételjük meg párszor, mert az illető NEM fogja megkérdezni, hogy 1, egyáltalán kérsz-e teát( talán felmerülhet a kávé kérdése alternatívaként, de ne nagyon reménykedjünk, mert azt már ugye macerásabb lefőzni és amúgy is mindenki mindig teázik, biztosan mi sem lehetünk ez alól kivételek) 2,  milyen teát kérsz, hisz evidens hogy a tea ( vagy ahogy arabul mondják sej ) az a fekete tea. Nincs is más nekik otthon úgy hogy kár is próbálkozni 🙂 3, hány cukorral kéred a teát. Semmit nem fognak kérdezni. Leülsz a gyönyörűen, kizárólag vendégek számára fenntartott aranyozott, reneszánsz kori stílusú nappaliban ( ahogy itt nevezik, a szalon-ban) és három másodperc múlva már hozzák is ki neked a jobb esetben csak két-három jó nagy púpos teáskanállal megrakott, gőzölgő teádat. Kár vitába szállni velük, hogy te  köszönöd szépen nem kérsz.

Az egyiptomiak igencsak érzékeny természetűek, nagyon könnyen megsértődnek, kiváltképp ha ételről vagy italról van szó. Tehát a jó viszony fenntartása érdekében inkább csak széles mosollyal az arcodon szépen köszönd meg az eléd rakott forró teát. Mást úgy sem tehetsz. 🙂

Az egyiptomiak híres teafüggők. Otthon mikor iszik a magyar ember koffeines dolgokat? Általában ugye egyet reggel mindenképpen, meg még egyet ebéd után. Egy egyiptomi kis túlzással körülbelül minden második órában felhörpint egy csésze teát.

Másodrangú teafüggők: az állami hivatalok dogozói

Ha valaki járt már itt állami hivatalban, az pontosan tudja, hogy ott aztán állandóan megy a vízforraló és az ott dolgozókat úgy kell noszogatni, hogy ugyan tessék már aláírni, lepecsételni a papírjaimat, elvégre ez lenne a munkája vagy mi, nem a folyamatos teakészítés. De nem. Először elmegy, megcsinálja magának a teáját, vált pár szót minden egyes szembe jövő kollégájával, majd kényelmesen elhelyezi magát a székében. Előveszi a kekszes zacskót, a napilapot, hörpint egyet-kettőt a teájából majd lenéző, unott képpel fordul feléd, hogy ugyan te mit akarsz itt és miért háborgatod őt a hülye papírjaiddal, mikor ő neki éppen fontos elfoglaltságai vannak.

Az első rangú teafüggők: a busz sofőrök

De nem csak a hivatali dolgozók a fekete tea nagy hódolói. Mint már a közlekedés kapcsán egy másik bejegyzésemben említettem, a buszsofőröknek lételeme a tea. Inkább hallgatja a méltatlankodó utasok szidalmait mikor megtelt a mikrobusz, hogy ugyan szálljon már be és induljunk mert mindenki siet. Ő előbb szép kényelmesen megissza a kis pohárka teáját és csak azután indulhatunk.

man offering tea, egypt

Vagy van még jobb verzió is, amikor a buszsofőr egybeköti a kellemest a hasznossal: ugye az még véletlenül sem fordulhat elő, hogy ő otthagyja az utasok kedvéért a félig elfogyasztott teáját de azért a pénz is kellene természetesen. Mit csinál az egyiptomi sofőr? Teás pohárral a kezében beszáll és indulhatunk! Hát öregem, azért egy száguldó mikrobuszban, ahol a zene bömböl, a sofőr a mellette elhaladó másik buszsofőrrel a zenét túlordítva próbál megbeszélni valami igen fontos dolgot, ami nyilván nem várhat, miközben a jobb kezében a forró teás poharat szorongatja és mindezt pont egy olyan városban teszi, (mondjuk próbálná ezt megcsinálni Budapesten) ahol az emberek nem leteszik, hanem veszik a jogosítványt és dunsztjuk sincsen mi az a KRESZ. Ennek ellenére nagy profizmusra tettek szert, ugyanis én még nem láttam sofőrt magára borítani a forró teát. ( Aki mégis látott ilyet, kérem írja meg a sztorit egy kommentben!)

Kicsit elkalandoztam megint kedvenc témám, az itteni közlekedés érdekességei felé, úgyhogy kanyarodjunk is vissza a forró italokhoz.

Néhány szóban a kávéról

Habár másodhegedűsnek számít, azért előfordul, főleg az urak körében, hogy tea helyett néha egy pohárka kávét igyanak meg. Az itteni kávét mi Magyarországon török kávé néven ismerjük; arasznyi nagyságú pohárban, zaccal az alján, egy kis kardámónnal izésítve készítik és a legfőbb jellemzője, hogy bivaly erős. Én már csak az illatától kellőképpen felébredek ( szerintem nagyon kellemes illata van az Eszpresszótól eltérően).

Arabic coffee _Turkish_ _2_49

Itt Kairóban nem fogsz találkozni az otthon megszokott kávéfőző géppel sem a konyhákban, legalább is én még egyetlen lakásban sem láttam, pedig megfordultam már egy-két helyen az eddig itt eltöltött két és fél év alatt.

A forró italokról talán még annyit, hogy nem kell kétségbe esni, a boltokban, szupermarketekben lehet kapni különféle gyümölcsteákat, Nescafét, Cappuchinot, mindenféle izésítésben; pont ugyanúgy, mint otthon. Illetve a legtöbb munkahelyen már van kávéautomata is forró csokival, mindenféle fajta kávéval. Vagy ha más nem is, konyha mindenképpen lesz, ahol elkészletezed a saját forró italodat.

Néhol itt is, mint ahogyan azt az indiai filmekben szokás látni, “teás fiút” foglalkoztat egy munkahely. Nálunk is a jelenlegi munkahelyemen, a szerkesztőségben, van egy ilyen fiú, aki minden egyes félórában körbejár, megkérdezi a dolgozókat, hogy mit isznak és csodával határos módon azt is tudni szeretné, hány cukorral legyen az. 🙂

Kész luxus van itt kérem szépen. Ki sem kell menned a konyháig, asztalodra hozzák amit csak szeretnél. Ugyanis a boltba is kiugrik ám neked, vagy rendel helyetted valamit a legközelebbi gyors büféből ha úgy szeretnéd. Na de a luxusról ( vagy inkább lustaságról?), a házhozszállítási mániáról és a bejárónőkről majd egy másik bejegyzésben mesélek részletesen.

the-tea-man-cairo

Teát mindenhol lehet kapni: a képen látható férfi az utcákat róva árulja a teát.

Ha Kairóban jársz, látnod kell! Al-Azhar Park

Turistaként Kairóba érkezve biztosan látni  fogod ( vagy már láttad is) a világhírű Gízai Piramisokat a szfinx szobrával, végighallgattál egy promóciós előadást a különféle alkoholos és nem alkoholos alapanyagú parfümökről és amennyiben a vandál tüntetők nem éppen utazásod során találták el, hogy megszállják a Tahrir teret, úgy jobb esetben a kairói Múzeum ókorának emlékeit is megcsodálhattad.  De Kairó ezenkívül tele van más érdekes dologgal is, mely felfedezésre vár, csak szükségeltetik hozzá némi utánajárás meg egy kis helyismeret.

A csodálatos Azhar-Park

Mikor én még turistaként jöttem Kairóba, hírét-hamvát sem hallottam az elbűvölő Azhar-Parknak.

Al-AzharPark

Egyiptomban járva az embert először teljesen megigézik a pálmafák illetve a hatalmas sivatag dűnéinek látványa, ám itt élve egy pár hónap alatt a varázs csak hamar elillan  és helyére a zöld fák, lombos erdők és a friss levegő hiánya költözik. Még ha nem is fogunk Budai hegyeket vagy Szalajka völgyet találni Egyiptomban, érdemes egy jó nagy sétát tenni ilyenkor Kairó leghíresebb, gyönyörű bokrokkal és virágokkal teli parkjába, az Al-Azhar Parkba, amely pár percre található csak a Mohamed Ali Mecsettől.

A kairóiak számára a parklátogatás az egyik legközkedveltebb kikapcsolódási forma, kiváltképp nyáron, mikor minden egészen a hajnali órákig nyitva van. Egy kicsit utána lestem a park történetének. A lényeg: a park jelenlegi formájában 2005 óta üzemel,  IV. Aga Khan, híres síita imám, ajándéka volt Kairó városának.

Ayyubid_Wall_Al-Azhar_Park_Cairo_01-2006

Az elfeledett történelmi Ayyubid falra, melyet Salah ad-Deen építtetett, a park építésekor találtak rá majd restauráltak.

A Margit-szigetet idéző park remek kikapcsolódás barátokkal érkezve, illetve a család számára ( a gyerekek imádni fogják), de eljöhetünk ide akár csak a kedvessel is egy romantikus naplementi sétára.  A belépő( mert itt semmi sem ingyenes ugyebár, sajnos ebben nem hasonlít a Margit-szigetre) legutóbb  5 font volt (175 forint), a parkolásért ha valaki autóval érkezik, külön további 5 fontot kell fizetni.

al-azhar_park_2272_jpg_600x

 Bent találkozni fogunk gyönyörű szökőkutakkal, keleties hangulatú étteremmel a tavacska partján, Kairó óvárosára és a Mohamed Ali Mecsetre néző lélegzetelállító kilátással.

selection  007

A szemben levő mecset a híres Mohamed Ali mecsete.

Legjobb, ha viszünk magunkkal elemorzsiát, mert hatalmas füvezett területe tökéletesen alkalmas egy kis családi-baráti piknikre, miközben a gyerekek önfeledten kiszaladgálhatják magukat a friss levegőn.

Van lehetőség egy kis kocsikázásra is a parkon belül fejenként körülbelül 10 fontért. A menet idő nem több negyed óra- 20 percnél, de megéri egyszer kipróbálni, főleg mivel a park tényleg óriási és egy alkalommal nem biztos, hogy minden zeg-zugába eljutnál. Sajnos bringóhintót nem fogsz találni, de lehet a legközelebbi látogatásomkor felvetem az ötletet a park vezetőségének 🙂  Bár még ezt alaposan át kell gondolni, tekintve az egyiptomiak félelmetes vezetési szokásait.

A fentebbi képen a Mohamed Ali Mecset mellett található egy kis kilátó is. Ezt semmiképpen sem szabad kihagyni, kiváltképp naplementekor. Ha eddig valaki még nem szeretett volna bele Kairóba, vegyen egy pillantást innen a város csodálatos mecseteire és az óvárosi hangulatra, a látottak garantáltan rabul ejtik!

Al-Azhar Park  Azhar 003

Étterem a tóparton.

Étterem a tóparton.